2014. július 31., csütörtök

Szabadság szele

    Sok mindent kívánunk. Sok minden után vágyunk. És ha azt megkaptuk, akkor újabb célokat tűzünk ki magunk elé.
    És ha erősek vagyunk,harcolunk érte, míg azt meg nem szerezzük.
    És kívánjuk a szabadságot, ami nem a mienk... Talán nincs is teljes körű szabadság. Csak egy-egy helyzetben, gondolatban, cselekedetben, tettben vagyunk szabadok. Olyan ez mint a szél. Nem csap minket minden pillanatban...
    Nem akkor vagy szabad, amikor nem vagy falak közé zárva. Amikor nincs előtted egy zárt ajtó, amin nem tudsz kimenekülni. Amikor nem csak a kulcslyukon árad be a fény... Nem, nem akkor vagy szabad. Ez csak egy alap feltétele annak, hogy szabad lehess. Mint a szélnek a levegő.


Nick
    Szabad vagyok, amikor ejtőernyőzök. Amikor zuhanok, és süvít a szél. Amikor a gravitáció ural, és a Föld húz magához. Felemelő, szabadító érzés. Akkor. Akkor megcsap a szabadság szele.


Elisabeth
   Heti öt napot húzok le, abban a irodában. Ahol állott, beszorult a levegő. És ha ez nem lenne elég, még az a tömegnyomor ami ott van. Ketten kényelmesen elférnénk, de öten vagyunk oda berakva. Bezárva. A bűz és a szűkölködés bántja a gyomromat. Nem egyszer jön rám rosszullét, hányinger. Olyankor elfutnék onnan...
  De szerencsére mindig eljön a hétvége, és akkor munka helyett a város határ felé veszem az irányt. Van egy tanyám, ami pontosabban a szüleimé, de minden hétvégémet ott töltöm. Hogy segítsek nekik. De talán a legtöbb segítséget én kapom. A tanya mellett van egy nagy rét. Ami közepébe mindig kisétálok. Ott nincs tömeg, ott nincs szűkölködés, ott nincs bűz. Csak én vagyok és a szellő. A szabadság szele...


Mark
   Engem akkor csap a szabadság szele, amikor segítek. Amikor önzetlenül jót teszek egy ember társamon. Amikor mosolyt csalok rá... Akkor, akkor csap meg a szabadság szele.


Maggie
   Talán nem vagyok elég erős. De csak akkor, csak akkor csap meg a szabadság szele amikor vele vagyok... Ehhez ő kell. Mindenhez ő kell.


Adam
   Családommal öt éve élünk háborús övezetben. Halljuk a robbanásokat, a sikolyokat, a sírásokat, a szenvedéseket. Amikor végre vége lett, mindannyiunkat megcsapott a szabadság szele. Mert már nem kell többé hallgatni azt a sok szörnyűséget. Azt a sok kínt. Persze még így is emlékszek egy-két szörnyű napra... De ettől függetlenül már vége. Szerencsére.


Silver
   Amikor nem bántanak, amikor nem szólnak le, amikor nem állnak az utamba... akkor, akkor csap meg a szabadság szele. Bár ebben a világban ez nem fordul elő sokszor.




Ha nem vagyunk egyformák, ha mind különbözünk, akkor miért ne lehetne a szabadságunk is különböző?!



2 megjegyzés: