Az elme játéka

   A kis Emma zajra ébredt. A hang a földszint irányából érkezett. Megrémült. Feloltotta éjjeli lámpáját, felvette a papucsát, majd remegő lábaival lassú, halk lépésekbe elindult a földszint felé. Már a lépcsőnél felszökött a konyhai lámpa fénye.

   Lement, be a konyhába, ahol a konyhai felszerelések a földön hevertek. A nyitott hűtő sípolni kezdett, gyorsan be is csukta az ajtaját. 

   Mintha földrengés dúlta volna fel a rendet.

   Ekkor lépett be édesanyja. Izzadtan, feszülten, nagyra tárt szemekkel. Gyűrött hajjal, kócos ruházatban. Elkezdett nyáladzani, ijesztő, fuldokló hangot kiadni.

   A kis Emma rémült volt.

-Mi van veled anyu? Mi a baj? Mi történt?- kiabálta könnyeket eresztve.
  Ekkor az anya sebes léptekkel elindult lánya felé. A konyha asztalról lekapott egy kenyérszeletelő kést, majd a hegyét lánya irányába állította. Futott tovább, míg nem elérte lányát, és a kés áthaladt a testén.
  Egy utolsó sikoly.
  Egy vérben álló halott.
  És egy anya, aki mit sem tudott az egészről...